home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9506 / KEZD9504.CD < prev    next >
Text File  |  1996-02-28  |  11KB  |  184 lines
  1.           @VKezdôknek@N
  2.  
  3.           @VHa egy csapat összeáll...@N
  4.  
  5.               A mai világban  gyakran van szükség  team-munkákra, azaz
  6.           több ember közös fejlesztésére. Ez a számítástechnikában  az
  7.           adatokhoz  való  közös  hozzáférést,  esetleg részeredmények
  8.           továbbítását  igényli.  Most e  lehetôségek  közül a  néhány
  9.           legelterjedtebbet ismertetjük.
  10.  
  11.  
  12.           @VHajlékony mágneslemezek@N
  13.  
  14.               A  hajlékony  mágneslemezek  (angol  nevükön:   floppyk)
  15.           jelentôsége   a   számítógépek   közötti  mozgáslehetôségben
  16.           nyilvánul   meg.   Ha    adatot   másolunk   floppyra    egy
  17.           számítógéppel,  akkor a  floppyt olvasójából  kivéve és  egy
  18.           másik számítógép olvasójába behelyezve az a másik számítógép
  19.           képes lesz a floppyn található adatokat használni.
  20.               Nézzünk erre konkrét  példát. Egy többoldalas  fordítást
  21.           nagyon rövid idô alatt kell megcsinálni, ezért a  fordítandó
  22.           dokumentumot  lemásolják  három  példányban  és  kiadják  az
  23.           eredetivel együtt négy fordítónak, mindegyiknek kijelölve  a
  24.           fordítandó anyag egynegyedét.  A fordítók az  idô lejártával
  25.           hozzák  floppyn  a  saját  fordításukat,  ezeket  egy  gépre
  26.           felmásolva,   esetleg  kinyomtatva   hozzájutunk  a   teljes
  27.           anyaghoz.
  28.               A floppy tehát egy biztos lehetôség a  munkamegosztásra.
  29.           Egyszerû,   viszont   a   mai   napokra   egyre   jellemzôbb
  30.           gyorsaságkövetelményeknek   nem   felel   meg.   A   floppyk
  31.           hordozgatása   idôigényes,   ezért   terjedtek   el   adatok
  32.           mozgatására gyorsabb eszközök: a modemek.
  33.  
  34.  
  35.           @VSzámítógép a telefonvonalon@N
  36.  
  37.               Ha valaki  üzenni szeretne  a néhány  utcával odébb lakó
  38.           barátjának,    és    nincs    kedve/ideje    kimozdulni,   a
  39.           legegyszerûbb,  hogy   felhívja  telefonon   (ha  mindketten
  40.           rendelkeznek telefonvonallal) és telefonon adja át üzenetét.
  41.           Hasonló  az  eljárás  számítógépeknél  is:  az   úgynevezett
  42.           ""offline", azaz személyes, floppyn való adatátvitel helyett
  43.           ""online", azaz  telefonvonali összeköttetést  valósíthatunk
  44.           meg. Ennek  feltétele egy  olyan eszköz  (mindkét oldalon, a
  45.           feladónál és a fogadónál egyaránt), amely kapcsolatot teremt
  46.           a  telefonvonal  és  a  számítógép  között.  Ezt  az eszközt
  47.           nevezik modemnek.
  48.               @KA  modem  szó  a  MOdulator-DEModulator  szavakból  állt
  49.           @Kössze. Ez a két  szó jellemzi a digitális  adat átalakítását
  50.           @Kanalóg     vonalon     közvetíthetô     formába,     illetve
  51.           @Kvisszaalakítását a vonal túlsó végén digitális alakra.@N
  52.               A  modem  kezelése egy  terminál-programmal  oldható meg
  53.           legkönnyebben. A terminál-program segítségével feltárcsázzuk
  54.           a kívánt  fogadót, ha  a modemek  kapcsolata létrejön,  a mi
  55.           oldalunkon megkezdjük a file küldését, a túlsó oldalon pedig
  56.           a  file  vételét.  Az  átvitel  megvalósítása  után  vonalat
  57.           bontunk -- mindezt anélkül, hogy el kellett volna mozdulnunk
  58.           a számítógép mellôl.
  59.  
  60.  
  61.           @VHelyi hálózatok@N
  62.  
  63.               A fenti megoldások nagyszerûen megfelelnek akkor, ha  az
  64.           adatátvitelt csak ritkán  kell megvalósítani. Ha  folyamatos
  65.           kapcsolatra  van szükség,  azaz ugyanazon  adaton többen  is
  66.           szeretnének dolgozni  (például egy  vállalatnál a  partnerek
  67.           listáját sokan használják és sokan is módosítják -- célszerû
  68.           ha   mindig   a  legfrissebb,   legtöbb   adatot  tartalmazó
  69.           adatállományt használja  az ember  és nem  kell minden egyes
  70.           módosítás   után   mindenkihez   külön   eljuttatni   az  új
  71.           változatot), akkor hálózat kialakítása szükséges.
  72.               A  hálózatok  kialakításánál  a  legfôbb  elv,  hogy  az
  73.           úgynevezett ""erôforrásokat"  megosszák, közkinccsé  tegyék.
  74.           Ennek példája egy  közös merevlemez, amelyen  lévô file-okat
  75.           mindenki  olvashatja,  és   módosíthatja,  vagy  egy   közös
  76.           nyomtató,  melyet   mindenki  használhat   nyomtatáshoz.  Az
  77.           erôforrások  megosztására   két  módszer   terjedt  el:   az
  78.           egyenrangú gépekbôl álló hálózat, és az alárendelt  gépekbôl
  79.           álló hálózat.
  80.               Az egyenrangú gépekbôl  álló hálózatot úgy  képzelhetjük
  81.           el  legkönnyebben,  hogy   minden  számítógép  ismerteti   a
  82.           többivel erôforrásait,  figyeli a  többiek hirdetését,  majd
  83.           ezentúl   --   gépfüggetlenül  --   csak   az  erôforrásokra
  84.           hivatkoznak.  Ha  például   egy  ilyen  hálózaton   (például
  85.           Lantastic)   az   egyik  gép   nyomtatóval   rendelkezik,  a
  86.           ""nyomtatónak" szóló üzenet (például nyomtatandó file,  kép)
  87.           automatikusan, a hálózaton keresztül megérkezik a géphez, és
  88.           nyomtatásra kerül.  A másik  gépen dolgozó  felhasználó csak
  89.           annyit  lát,  hogy  van neki  egy  nyomtatója,  és elkezdett
  90.           nyomtatni. De ugyanezt látja a harmadik és a negyedik  gépen
  91.           dolgozó  felhasználó  is,   így  egy  nyomtatót   többen  is
  92.           használhatnak.  Természetesen   a  nyomtatás   ilyenkor  nem
  93.           feltétlenül történik meg  azonnal, a folyamatban  lévô munka
  94.           befejezéséig a hálózati program félrerakja az újonnan kapott
  95.           nyomtatnivalót, majd  ahogy felszabadult  a nyomtató,  küldi
  96.           neki az új adagot.
  97.               Az egyenrangú  gépekbôl álló  hálózatnak rendkívül  nagy
  98.           elônye   az   erôforrás-gazdagság,   viszont   hátránya    a
  99.           szétszórtság. Egy hat gépbôl álló hálózatnál, ha egy  adatot
  100.           eltároltunk a G:\DOKSI könyvtárban, nem tudjuk azonnal, hogy
  101.           melyik  gépet  kell  bekapcsolni ahhoz,  hogy  ezt  a file-t
  102.           fizikailag is megtaláljuk.
  103.               Az alárendelt gépekbôl  álló hálózat tulajdonképpen  két
  104.           szintet  takar.  A  felsô szinten  a  központi  gép (gyakran
  105.           servernek,  azaz  kiszolgálónak  nevezett  gép)  vagy  gépek
  106.           találhatók,  az  alsó szinten  pedig  a felhasználói  gépek.
  107.           Egyik  felhasználó  nem  férhet  hozzá  a  másik felhasználó
  108.           adataihoz  közvetlenül,  csak  a  sajátjához  és  a központi
  109.           gépéhez, ezért egy ilyen rendszerben (ilyen például a Novell
  110.           NetWare hálózat)  a megosztandó  file-okat, erôforrásokat  a
  111.           serveren  tárolják.  Ez  a  rendszer  jóval  elterjedtebb az
  112.           elôzônél, hiszen jóval átláthatóbb és kezelhetôbb (az  elôzô
  113.           példánál  maradva:  pontosan  tudjuk,  hogy  a  G:\DOKSI   a
  114.           kiszolgáló gépen van).
  115.               A    hálózatok    megvalósításához    a    telefonvonali
  116.           kapcsolatokhoz hasonlóan céleszközök kellenek. Minden  egyes
  117.           hálózathoz  tartozó   gépet  fel   kell  szerelni   hálózati
  118.           kártyával,  és  e  kártyákat  össze  kell  kötni.  A hálózat
  119.           sebességét erôsen jellemzi az alkalmazott eszköz -- jelenleg
  120.           az  úgynevezett Ethernet  kártyák terjedtek  el a  legjobban
  121.           (felváltva  a régebbi,  lassú Arcnet  kártyákat). Egy  ilyen
  122.           hálózaton  átlagosan  másodpercenként  1-3  megabitet,  azaz
  123.           körülbelül 200 gépelt oldalt lehet továbbítani.
  124.  
  125.  
  126.           @VTelefonvonalas hálózatok@N
  127.  
  128.               A   fentebb   leírt   hálózatok   fizikai  kapcsolatokra
  129.           kényszerítik a gépeket. Ha a szükség megkívánja, a hálózatot
  130.           telefonvonalakon  keresztül  is  meg  lehet  valósítani. Egy
  131.           ilyen  hálózatra  (pontosabban  hálózat-csoportra)  példa az
  132.           Internet. Az Internet egy egész világot lefedô hálózat, több
  133.           kiszolgáló központtal rendelkezik, e központok nagysebességû
  134.           telefonvonalakon,   esetleg   mûholdon   keresztül   tartják
  135.           egymással  a  kapcsolatot. Ha  otthonról  a felhasználó  egy
  136.           modem segítségével felhív egy ilyen központot, gyakorlatilag
  137.           rendelkezésére  áll   több  száz   millió  gépelt   oldalnyi
  138.           információ,   program    stb.   Természetesen    egy   ilyen
  139.           szolgáltatás pénzbe kerül, az Internetre való csatlakozást a
  140.           helyi  központnál  (Magyarországon  több  is  van)  meg kell
  141.           fizetni.
  142.               Az  Internetnél kisebb,  de jóval  olcsóbb hálózatok  is
  143.           vannak. Ilyen  például a  Fidonet, amelynek  mintegy 20 ezer
  144.           elosztóközpontja van világszerte (Magyarországon 60-80 tagja
  145.           van),  a  kapcsolat  sokkal  lassabb  (egy  postafordulta az
  146.           Internetnél néhány perc, esetleg 1-2 óra, a FidoNetnél  több
  147.           nap  is   lehet),  de   a  szolgáltatás   ingyenes  (csak  a
  148.           telefondíjat kell megfizetni).
  149.               Az  ilyen  hálózatokat  többnyire  levelezésre   szokták
  150.           használni,   de   egy-két   szoftverforgalmazó  rendszeresen
  151.           megjelenteti programjai bemutató  változatát is, hiszen  így
  152.           elég széles  tömegbázishoz eljut  a program  híre. Az  ilyen
  153.           hálózatokon  keresztül  terjednek  az  úgynevezett shareware
  154.           programok is (""elôször nézd meg mit csinál, aztán vedd meg,
  155.           ha tetszik!").
  156.  
  157.  
  158.           @VÖsszefoglalás@N
  159.  
  160.               Az említett  hálózatok mindegyik  formája arra  szolgál,
  161.           hogy  az  adatot  számítógép  által  használható állapotban,
  162.           digitálisan   továbbítsuk,   felváltva   ezzel   a    súlyos
  163.           papírtömegek szállításának keservét, illetve megkönnyítve az
  164.           elkészített anyag számítógépes felhasználását. Az, hogy  egy
  165.           adott környezetben  milyen típusú  hálózatra van  szükség, a
  166.           rendelkezésre  álló  anyagi  fedezeten  kívül  a   kapcsolat
  167.           szükséges sebessége és a hálózatban résztvevôk száma illetve
  168.           elhelyezkedése  dönti el.  Célszerû továbbá  megvalósításkor
  169.           hálózati  szakemberhez  fordulni,  mert  egy  ilyen  komplex
  170.           struktúra felépítése igen munkaigényes -- és ne felejtsük el
  171.           a  karbantartási kötelezettséget  sem, ha  naprakész és  jól
  172.           mûködô hálózatot akarunk.
  173.  
  174.           @KBorha Zoltán@N
  175.  
  176.  
  177.   @<9506\HAL1.GIF>■■@N  Az adatok mozgatása floppyn lassú és megbízhatatlan
  178.  
  179.   @<9506\new-4.GIF>■■@N  A modem jó megoldás kevés adat mozgatására két távoli pont között
  180.  
  181.   @<9506\HAL3.GIF>■■@N  Nyomtatás egyenrangú hálózaton
  182.  
  183.   @<9506\HAL4.GIF>■■@N  Nyomtatás alárendelt hálózaton
  184.